20. Fejezet: Labor Labirintus

A folyósok olyan szélesek voltak, hogy csak egymás után fértünk el. Benn-nek volt a legnehezebb tartania a tempót. A kis szűk labirintusban Benjamin vezetett minket.
- Én nem bízom benne. – Súgta a hátam mögött lévő Nathan-nek Robot.
- Nem tehetünk semmit. Csak ő ismeri az ilyen létesítményeket. Otthon is ehhez hasonló van. – Súgta Nathan.
- Ez lesz az. – Mondta Benjamin. Egy kisebb vörös ajtóhoz értünk, ami mellett egy belépési kódot kérő műszer volt.
- Tudod a kódot? – Kérdeztem mire két pityegés után már nyílt is az ajtó. Benjamin néma csöndben vezetett minket. Egy tágasabb terembe kerültünk, ami szinte teljesen fekete volt. Alig volt fény.
- Innen lesz nehéz. A labor és a személyzeti szállásokhoz akarunk jutni, de én csak az egyik létesítményhez ismerem a kódot. Itt pedig rengeteg ajtó van, ami rengeteg ilyen személyzeti helyhez vezet, és az is lehet, hogy itt az én kódommal nem labor van hanem például egy kísérleti alanynak kialakított terep. – Mondta Benjamin mire hátra nézett.
- Akkor mond el a kódot. Segítünk megkeresni. – Mondta Ruby, miközben a fegyverét tapogatta.
- 0319. – Mondta Benjamin, majd folytatta – De ezzel nem vagy előrébb. – Ruby elmosolyodott.
- Dehogynem! Nathan nézd meg a jobb oldali ajtókat. Robot a balt. – Parancsolta Ruby. Sok idő telt el, majd Nathan vissza tért.
- Azt hiszem megtaláltam. – Mondta majd mikor Robot is vissza tért elindultunk Nathan irányításával.

Az ajtók amin bementünk megint egy keskeny folyósokból ált labirintus volt. Amikor az ajtóhoz értünk ez viszont más volt. Sokkal nagyobb, és sárga.
- Ez lesz az? – Kérdeztem.
- Igen. De ne ijedjetek meg. – Mondta Benjamin majd benyitott. Egy hatalmas teremben találtuk magunkat. Tele ajtókkal, és nagy víztartályok tele valami sárga löttyel.
- Benjamin! Ilyen is van nálunk? – Kérdezte Robot.
- Nem ilyen nincs. Érdekes. – Mondta, majd odament egy ajtóhoz.
- Héj mit csinálsz? – Kérdezte Ruby.
- Túlélem. – Mondta Benjamin majd kinyitott egy ajtót és mögé bújt. Csak nagy sötétséget láttunk, de aztán kitörtek. Rengeteg fertőzött szalad felénk.
- NYOMÁS! – Üvöltötte Ruby, majd az elől lévő páncélszerű ajtóhoz indultunk. Sokkal nagyobb volt mint a többi. Nathan gyorsabban ért oda, és beírta a kódot, de az már nem működött.
- NEM MŰKŐDIK A KÓD! – Üvöltötte, mire Benjamin oda szólt:
- 1058! – Üvöltötte. Segített, de miért? Nem volt idő ezen agyalni, Nathan kinyitotta az ajtót miközben mi a fertőzőtek ellen harcoltunk. Egyszer csak rám mászott az egyik, de ez más volt, mint a többi. Bőre fehér volt, szemei vörösek. Benn odajött és kezével robbantotta szét a szörnyeteg koponyáját. Futottunk, de közben észre vettem, hogy Ruby beragadt két víztartály közé Elenával és Winterrel.
- HUGICÁM! NE! – Üvöltötte Pearl. Robot és Benn oda rohant és kimentette őket míg mi már a páncélajtó mögött voltunk ölve a fertőzötteket. Robot, és Benn elől hátuk mögött Winter és végül Ruby rohant felénk. Közben a bal oldali ajtót is áttörte egy horda, így az ajtót elkezdtük bezárni. Robot, és Benn berohant, majd a kislány is. Ruby is jött volna amikor is az egyik fertőzött bele haraport a nyakába. Egy másik a derekába, majd egy harmadik a vállába, de így is sikerült behúznunk őt, és bezárni a páncél ajtót.