35.Fejezet: Hirtelen öröm


5.Fejezet: Hirtelen öröm


Nagy hangzavarra lettem figyelmes kora reggel. Kinéztem és láttam, ahogy Robot egy férfi nyakába ugrik. Oda rohantam, és nem hittem a szememnek. A férfiről ellehetett mondani, hogy ő Robot testvére.
- Ethan? – Kérdeztem.
- Igen. – Mondta, majd Robot bemutatott.
- Akkor sok mindenen mehettetek keresztül. Sajnálom a veszteségeiteket. Én is jó magam csapdába estem a barátaimmal. Egy pláza rakterébe ragadtunk, de a felmentő csapat megmentett minket. Ő itt Lara, és Arnold. A tízfős portyázó csapatból csak mi maradtunk. – Mondta Ethan.
- Bármi hír apáékró Vivien? – Kérdezte Robotot Ethan.
- Vivien? – Kérdeztem. Eszembe se jutott soha megkérdezni mi a valódi neve.
- Igen. Vivien… Apuékat nem láttam több mint tíz éve már. Miután elmentél eltűntek. A nagyival éltem… - Mondta Robot.
- Ha eltűntek akkor a laborban lehetnek! Megkell őket mentenünk! – Mondta Ethan.
- Csak van egy kis gond. – Mondta Nathan aki Robot mellett állt.
- Az egész város felégett. Mindenki meghalt. – Mondtam majd Ethan összeesett a földre, és nevetni kezdett.
- Jól vagy bátyuskám? – Kérdezte Robot.
- A sok szenvedés közben végig arra gondoltam, hogy ti otthon rendben vagytok. Erre kiderül, hogy szinte mindenki meghalt aki valaha számított. De legalább te itt vagy hugicám. – Mondta Ethan majd szorosan magához ölelte Robotot.
- Viszont nem annyira biztos, hogy meghaltak a szüleitek. – Mondta Lara aki olyan volt mint egy kislány. Mérete nagyon pici volt, és frizurája két oldalra font.
- Ha nem a városon belül voltak akkor talán igen. De odabent minden felégett… vagyis hát majdnem minden. – Mondta Robot mire Connor is csatlakozott hozzánk.
- Sziasztok. – Mondta, majd felém fordult:
- A király rendkívüli ülést hívott össze. Azonnal mennünk kell. – Mondta, de nem tágítottunk.
- Ez az! Nem a városon belül. De ha a laborban tartózkodtak nem eshetett bajuk. A labornak háromszintes védelmi rendszere van. Tudom, mert az apám apja részt vett az építésben. Akár a tisztító tűz esetében vannak részlegek amiket megvéd a labor védelmi rendszere. Ezek főként az alsó részek. Talán még életben vannak. – Mondta Lara.
- Eltelt több mint három hónap. Ha túl is élték nem táplálkozhattak. A labori koszt csupán egy hétig elégséges. – Kételkedett Nathan.
- Nem érdekel. Én megyek és megnézem magam. – Mondta Robot majd el is indult. Utána eredtem:
- Robot! Nem tudhatod hogy eltűnt-e Benjamin… Azt sem hogy a tűz abbamaradt-e már! – Mondtam, majd Ethan megállította Robotot:
- Figyelj! Megértem a haragod, és a merészséged, de butaság lenne most neki vágni az útnak. Most találtunk egymásra. Ki se élvezhetjük? – Kérdezte.
- Majd kiélvezzük az úton odafelé. – Mondta és ment tovább.
- Nem mehetsz egyedül. – Mondta Ethan.
- Én is megyek! – Mondtam, majd levettem magamról Waqar kezeit.
- Megörültél? Most hívtak találkozóra! – Mondta, majd megcsókoltam, és mentem a rohanó léptekkel menetelő Robot után.
- Utána megyek! Ne aggódj miatta. – Mondta Connor Waqarnak, és ő is velünk tartott Nathannal együtt.
- Ti nem mentek? – Kérdezte Waqar Lara-tól és Arnoldtól.
- Nekünk már kijárt a kalandból. – Mondta a furcsa fejű Arnold, majd haza tértek. Mi pedig közösen elindultunk vissza a városba, ami most már egy temető.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések