49.Fejezet: Titkos küldetés

7.Fejezet: Titkos küldetés

Összecsomagoltam, de nem feltűnően. Csak úgy mintha rendezném a dolgaimat, amikor Izabelle benyitott az ajtón.
- Kopogni? – Kérdezte Ethan, majd behúzta a nőt.
- Ti mit csináltok itt? – Kérdezte, miközben összepakoltam a cuccokat. Ethan egy papírcetlire írt, majd oda adta Izabelle-nek.
- „George után megyünk titkos küldetésre?” – Olvasta fel hangosan, mire Ethan a homlokára csapta a kezét.
- Már mind egy Ethan! Ez már túl egyértelmű. Úgyis megtudják majd. Izabelle kérlek azért ne kürtöld szét. – Mondtam.
- Nem volt célom, mivel én is veled megyek. – Mondta a nő, aki az asztalon lévő sörbe kortyolt.
- Ez nem neked való küldetés Izabelle. Ha te eltűnsz, és meghalsz a torony elveszít egy orvost. – Mondtam, mire kivettem a kezéből a sört.
- Persze! Minden móka neked jut! Ez a börtön… Tökéletes számotokra, hisz otthonos lehet. – Mondta üvöltözve.
- Fogd be! – Mondta Ethan aki befogadta a nő száját.
- Enged el őt drágám! Te pedig menj és pakolj össze! – Mondtam mire a nő kirohant a szobából. Ethan mögém jött, és átkarolt. Csókolgatni kezdett, majd lassan a nadrágomba nyúlt.
- Nincs rá idő! – Mondtam.
- Had jöjjek én is! Te mondtad! Most már mind egy. – Mondta miközben a szemembe nézett.
- Szó sem lehet róla. Itt kell maradnod, hogy még több információt gyűjts a többiekről. – Mondtam, majd megcsókoltam.
- Nem teheted ezt velem! Én vagyok a dominánsabb! – Mondta, majd erősen megszorította a karomat.
- Au! Ethan ez fáj! – Mondtam, mire enyhitett a szorításon.
- Nem engedem hogy azzal a férfival menj! – Mondta, majd a falhoz lökött.
- Te megörültél! – Mondtam mire a testét az enyémre nyomta, miközben lassan puszilgatni kezdett.
- Az enyém vagy! – Mondta, mire kikecmeregtem a karmaiból felkaptam a cuccomat, és kimentem az ajtón.

Odalent Duncan várt, és az acélosok. Mellettük Connor, és Izabelle.
- Sziasztok! Frances vagyok. – Mondtam.
- Fenséges. Induljunk. – Mondta az idős foszer.
- Ne legyél már bunkó Maddox! Én Alexa vagyok. A seggfejt Devonnak hívják, a könnycseppes fickót pedig Trevornak. – Mondta vékony hangon a kék frizurájú nő, aki valamiért Nathan-t juttatta eszembe.
- Ezek nem könnycseppek szimbolizálják a szeretteimet, akik meghaltak, és fontosak voltak számomra. – Mondta Trevor miközben vaspáncélját lehúzva a mellkasára mutatott, ahol a legnagyobb könnycsepp volt ami egy világító szemgolyóból csöppent ki.
- Ez pedig az édesanyámért van. – Mondta mire Maddox előre lépett.
- Ha tovább szájaltok itt hagyok mindenkit! Nyomás van emberek! – Mondta, mire Duncan kinyitotta a kaput.
- Várjatok! – Szólt egy hang mire Ethan rohant felénk.
- Mondtam hogy nem. Hihetetlen vagy. – Öleltem meg Ethant, majd kézen fogva mentünk ki a fagyos világba. Visszanéztem Duncanre aki bezárta a kaput. Remélem jól lesz.