28.Fejezet: Láncreakció

6.Fejezet: Láncreakció

Már a biztonsági zóna közelében voltunk, amikor a teherszállító autóból kifogyott a benzin. Nem álltunk meg hanem a tervet követke kiugrottunk és rohantunk a város felé. Vissza, vissza néztem és észre vettem, hogy hamarosan beérnek minket.
- FUSSATOK! – Mondtam majd láttam, hogy Robot elővesz egy gépfegyvert.
- NE! A hangra reagálnak majd az őrök. Számítani fognak rá. Csak rohanjunk. – Mondtam, majd tovább rohantunk eszeveszetten. A biztonsági zóna kivilágított átjáróját néztem, ahonnan indultunk a megtisztulás útjára. Oda értünk, de már kint álltak az őrök fegyvereket szegezve ránk. Robot nem volt könyörületes. Hason lőtte a két őrt, pedig intettem neki, hogy ne tegye. Ez után futottunk tovább már a biztonsági zónában. A horda még nem ért ide.
- Akkor most mi lesz? Megölünk az éjszaka közepén egy rakás jólelkű embert a rosszakkal együtt vagy kint marasztaljuk a hallottakat hogy lefoglaljuk őket? – Kérdezte Waqar mire elővettem a rádiómat.
- Earl? Ott vagy?
- Igen. Nyissam? – Kérdezte.
- Nyithatod. – Mondtam miközben Waqar csalódott arcát bámultam. A kapuk kinyíltak. A kapuőrök tüzet nyitottak ránk. Nathan tökéletes célzó volt. Lábon lőtte a legtöbbet, miközben mi tovább menekültünk a városban.
- Oké! Akkor Robot és Nathan menjetek Pearl-el. Öljétek meg a doktort és a kulccsal menjetek a laborba. Nézzetek ott körül. Én megyek és megölöm Reagart. Waqar… Mentsd ki azokat akik megérdemlik. – Mondtam majd mindenki elindult küldetésére.

Reagar az egyikori iroda, de most főépületként funkcionáló épület legfelsőbb szintjén tartózkodik. Mire oda értem halottam, hogy a horda megérkezett a kapuknál. A sikolyok és fegyverek ropogása elöntött dühvel és kielégüléssel. A káosz egy létre, és most éppen felfelé tartok ezen a létrán. Az épületbe lépve két katona támadt nekem, de agyon lőttem őket. Nem hezitáltam, mert a cél most fontosabb lett, és folyamatosan itt volt a szemeim előtt Kester. Mit tett ez a rendszer hogy hagyta, hogy egy férfi ezt tegye vele? Megbosszulok mindenkit. A liftet nem használtam, mert féltem tőle, így a lépcsőn mentem felfelé. A legfelsőbb szinthez érve láttam, hogy az ajtó tárva nyitva van. Beléptem az üres irodába. Itt lehettek egykoron a cégek főnökei. Nem sok minden változott. Körülnéztem, de nem találtam Reagart sehol. Ekkor hangos lépteket halottam meg a folyósoról. Kinéztem, és Vasarc állt előttem. Kezeivel a nyakamat szorította, majd a falhoz csapott. Elkezdett fojtogatni, amikor is egy lövést halottam.
- Ne izgulj! Majd én leszedem! – Mondta a kis Winter aki valamilyen iskolai szerelésben volt. Vasarcot arcon lőtte, aki a földre zuhant. Megfogtam Winter kezét és rohanni kezdtünk lefelé a lépcsőn, ám meghallottam a szörnyek hangjait. Így lefordultunk a tízedik emeleten. Beléptem egy óriási irodai szobába.
- Most hova tovább? – Kérdezte a kislány.
- Mindjárt meggondolom. – Mondtam, majd óvatosan kinéztem a folyósora és láttam, ahogy a fertőzöttek felrohannak a lépcsőn. Valószínűleg a lövés hangja vonzotta őket.
- Hamarosan mind felmennek. Óvatosan oda osonunk ha már elmentek és megyünk tovább lefelé. – Mondtam a kislánynak aki átkarolt engem. Megsimogattam az arcát, majd a horda hangja elcsendesült. Oda mentünk, majd elindultunk lefelé. A bejártai ajtóhoz jutottunk. Kiléptünk, majd hirtelen egy fertőzött esett Winterre. A kislány eszméletét vesztette, és csupa vér lett. További hullák estek az égből. Ekkor felnéztem, és vettem észre, hogy ugrálnak ki Reagar szobájából a halottak. Winter-t felvettem a karomba, de észre vettem, hogy a fertőzött, aki rá esett még élt. Megharapta a lány combját. A karomban tartottam a testét amikor nővére Pearl megjelent a semmiből. Kivettem a kezemből a húgát. Robot és Nathan sokkolva néztek rám.
- Nézd azt a helikoptert. – Mutatott Robot a főépület mögé.
- Reagar magával vitte Elenát. – Mondta, majd valami égető érzést éreztem a mellkasomba. A düh mintha kitörni készült volna mint egy láva. Észre vettem ,hogy Roboték mögött egy egész horda közelít felénk.
- Pearl! Engedd el mennünk kell! – Mondta Robot a moccanni sem képes Pearl-nek, majd megfogta a lányt és felpofozta.
- TUDOM HOGY FÁJ! DE NEM VESZÍTHETÜNK EL TÉGED IS! – Mondta, mire Pearl felállt, és neki esett Robotnak. A két lány a földön harcolt. Nathan próbálta szétválasztani őket, amikor megszólalt a rádióm.
- Fra… Fra… ces… t… agy?... – Szakadozott a vonal.
- Igen itt vagyok! Earl te vagy az? – Kérdeztem vissza a horda már csak egy percre volt szinte tőlünk.
- Kime… legtöb... lak… gyert… ki! – Mondta a szakadozó hang.
- Kimegyünk! NYOMÁS! – Ordítottam a többieknek és a rádióba. Nathan szétválasztotta a lányokat, majd elkaptam mindkettejük karját és rohanni kezdtünk.
- Hol a kulcs? – Kérdeztem rohanás közben, majd Robot átdobta nekem.
- Mire készülsz – Kérdezte.
- Menjetek ki a városból. – Mondtam majd hirtelen lefordultam az egyik utcára. A többiek utánam próbáltak jönni, de Nathan tudta hogy jobb ha kimenekülnek. Készen álltam a bosszúra.