63.Fejezet: Egy apa szíve

Amikor gyerek voltam még élt az apám. De ő más volt, mint én. Nem szeretett bezárva lenni és társaság nélkül tölteni a napjait. Hiába próbált összebarátkoztatni más gyerekekkel sosem sikerült. Egyedül voltam a kis játékaimmal, és boldog voltam miközben ő elment sörözni a barátaival. Aztán az egyik nap egy őrségben dolgozó jött, és mondta, hogy elkell vigyen, mert az apám meghalt. Azóta sem tudom mi történt vele csak azt hogy minden nap sírtam. Árvaházba kerültem, majd mikor már készen álltam visszatérhettem a lakásunkba. Apa nem mesélt nekem anyáról, a nagyszüleimről vagy bárkiről aki hozzám tartozna. Ami maradt azok csak képek egy albumban. Ezek pedig mostanra mind elporladtak, és eggyé váltak a széllel és homokkal. Minden ami voltam eltűnt aznap amikor Benjamin a laborban úgy döntött felégeti az egész várost. Aznap minden megváltozott, és minden rosszra fordult. Aznap volt a napja annak, amikor büntettet hajtottam végre. Az én bosszúm erősebb volt a meggondoltságnál ezért történt minden. Ezért ülök most itt a ketrecben a szerelmem kezét fogva és könyörgők az Istennek habár nem vagyok hívő, hogy segítsen meg minket. A horror amit átéltem tegnap éjszaka csak a kezdet volt? Nem lehet! Nem bírom ki tovább. Ahogy a többiek sem.

A terv készen állt. Maddox kézjelekkel mutatta mennyi lázadó közeledik és honnan ugyan abban az időben mint tegnap. De most éberek voltunk, és körültekintőek.
- Csak hatan jönnek? De miért? – Kérdezte Ethan.
- Talán azt hiszik nem mernénk a tegnapi után ellenszegülni. – Mondtam, majd elhelyezkedtem a kijelölt helyemre. A hat lázadó benyitott. Lándzsájukat felénk tartották, majd az egyik felém nyúlt, amikor is Connor kitörte a férfi kezét. Elvette a dárdát majd fejen dobta vele a másikat. Maddox az ő közelében lévő lázadónak kitörte a nyakát majd lándzsájával felnyársalta a másik kettőt.
- Vegyétek a kezetekbe, és nyomás! – Mondta, majd Connor, Maddox, Ethan, Rafael, Dickon és én felvettük a lándzsákat. Sabrina, Reagar és még pár rab mögöttünk követett minket. Mikor kiértünk egy nagyobb térre észre vettük hogy több lázadó őrt ár, akik kezében nem lándzsa volt hanem a fegyvereink. Az egyik észre vett, és lőni készült amikor is megfogtam és teljes erőből neki dobta a lándzsát ami eltalálta a lábát. Maddox odament kitépte a lábából, majd átszúrta a torkán. A többi őrrel is végeztünk, amikor is hangos kürtszót hallottunk.
- Rájöttek! NYOMÁS! – Parancsolta Maddox. Az egyik kapunk mentünk be, és kerestük a kijáratott amikor is a szűk folyosón megjelent több mint húsz lázadó. Sabrina akinél az egyik gépfegyverünk volt megfogta és lőni kezdett, de pár lázadónál is fegyver volt, így nekirohanásból támadtunk. Mindenki gyilkolt ahogy tudott. Az egyik lázadó a falhoz lökött, majd amig feltápászkodtam fejen akart döfni, de Connor újra megmenti az életem, és megöli őt. Túljutunk  a folyóson és a lázadókon majd egy hosszabb helységre érünk. Valamiféle bazárhelység lehet. Minden oldalról bekerítenek a lázadók, de már nincsenek náluk a fegyvereink. A harc folytatódik tovább. Amerre csak néztem azt láttam, hogy a társaim lázadókat fejeznek le, szúrnak hasba… gyilkolnak. De ez a gyilkolás haragból jön. Ez bosszú csak mint én a város ellen akkor, amikor minden rosszra fordult. Bennem is van bosszú vágy még? A távolban észre vettem, hogy két lázadó egy fegyvert tart a fejük felett. Egy nagyobb balta szerűséget, majd megláttam Noxot. Kezébe vette a fegyvert, és felénk közeledett. Hirtelen lefagytam, és csak bámultam őt. Dickon felé szaladt, aki a legközelebb volt hozzá. Dickon épp egy lázadóból tépte ki a lándzsát, amikor is Nox baltájával lefejezte őt. A vér kispicolt mindenfelé. Dickon levágott feje pedig apja felé gurult. Maddox ordítani kezdett, majd dühös tekintettel Nox felé rohant dárdájával. Nox suhint egyet baltájával és épphogy lefejezné Maddox-t aki feléje rohan, amikor is egy helikopter jelenik meg az égen.
- Sárga! – Mondtam, majd láttam, ahogy a sárga csapat emberei gépfegyverrel lőnek a lázadókra. A nagy bazártér végén pedig megjelen a piros csapat teljes tűzerővel. Nox Maddox szemébe néz, majd elmosolyodva hívja vissza embereit, akik menekülőre fogják. Maddox utána akar rohanni, de Connor és Ethan lefogja őt.
- Most nincs még itt az ideje! HALLOD? Nem nyersz semmit most vele! Vissza kell mennünk a toronyba! – Mondta Maddox arcát fogva a szemébe nézve Connor. A két felmentő csapat segítségével megtaláltuk a kijáratott. Odakint egy raktár épület előtt pihentünk le. A piros csapat parancsnoka helikopterek hívott hogy haza tudjanak minket vinni. Én Ethan karjaiban voltam. Úgy szorított, mint Maddox a fiát miután megtalálta. De most már ő csak egy megtört szívű apuka.